Adam Nemeth’s Blog

A mai post kicsit alapszintűbb, műegyetemi infoképzést őszintén végighallgatók sok újat nem fognak benne találni. Az apropója egy új, fiatal kolléga a csapatban, aki teljesen új modult fog kapni, és arról beszélgettünk, ehhez hogy kell nekilátni - szerintem.

A kezdő informatikus - vagy a nem kezdő, ugyanakkor más szemléletű vagy épp autodidakta - ha kap egy feladatot, mivel kezdi?

Az adatstruktúrák felállításával.

You’re doing it wrong. *

(* Legalábbis szerintem, a legtöbb esetben)

Egy programnál sohasem az a kérdés, hogy milyen elemek vannak, ez részletkérdés. Ami a fontosabb: mit kell csinálnia annak a szegény programnak?

Erről ad információt az (egyesek kedvéért huszonötször átnevezett, elrejtett, átsematizált) use case modellezés.

(more…)

(Megkésett post…)

Néhány hete indult a privát béta tesztje az Indafon új, 2.0 verziószámú szolgáltatásának. Segítségével Ajaxos felületen jabberezhetünk (tényleg jabber), telefonálhatunk (flashből), küldhetünk SMS-t. A rendszer nem csak saját felületéről, de tetszőleges jabber-kliensből használható. Bár még nem tökéletes - ezt hívják bétának -, van benne néhány - engem- rendkívül zavaró bug, ez főként a külső klienseket érinti. A szolgáltatás bétatesztjében segédkezők kaptak “eltesztelhető” kreditet (a jelszót e videó végignézésével lehet megtudni), így kipróbálhattuk azt is, hogy lehet kihasználni a nyílt protokollt kényelmi funkciókra, amikről nemsokára kaptok hintet is.

(more…)

(Az első rész másfél évvel ezelőtti dühöngésem)

Több helyen is felmerült az a probléma, hogy nincs magyar paypal (beszéljünk már konkrétan).

• A mobilszolgáltatók a gatyádat és lelkedet, plusz 50%-ot kérnek a forgalomból a fizetős SMS-ért
• a kamaszoknak nincs saját bankkártyájuk, mert nem divat azt adni a gyereknek
• A postai átutalás, csekk, stb az internethez túl lassú

Olyan megoldást kerestünk volna hát, ami a kamaszokkal is kompatibilis, azonnali, és nem kéri el a pénz többségét.

(more…)

Bártházi András már megírta a saját postját az OpenSocial -ről, de úgy gondolom, van még mit hozzátenni a témához, úgyhogy én is mondanék erről pár dolgot.

Bevezetésképp.

Anno az ischmerősök fejlesztésekor tartottam egy előadást, mely többek közt kitért a Social Network API-k (hosztok) feladataira is. Ezek:

• Adatgazda - hozzáférést ad a rendszer adatbázisához, opcionálisan üzleti logikai rétegéhez
• Authentikáció és authorizáció - biztosítja, hogy a felhasználó az, akinek mondja magát, ugyanakkor nem enged jogosulatlan hozzáférést a beépülő alkalmazásnak
• Megjelenítési felület - megjelenési lehetőséget biztosít az alkalmazásnak

Természetesen egy ilyen rendszernek vannak feladatai, felelősségei a felhasználó felé is (alkalmazásmenedzselés, felületmenedzselés, jogmenedzselés), de mi most ezzel ne foglalkozzunk, az alkalmazásíró szemszögéből nézzük a dolgokat.

(more…)

Megjött az IndaFotó, ami a jelenlegi - általam ismert - magyar webgaléria mezőnyt kenterbe veri, mégis első mondatom az volt róla, flickr-klón, amit hírbehozó rögtön ki is kért magának. Ennek ellenére én egy picit arról szeretnék elmélkedni, mi áll a flickr elsöprő sikere mögött, és mit kell tennie - még - egy hasonló sikerhez az IndaFotónak, azon túl, hogy pár hibát - esetleg kijavításukat - és különbséget is felhozok.

(more…)

Az elméleti bevezetőt a szemantikus webről megszakítva egy kis PHP 4 beginnerdz következik (bár mi részben php 5 technológiát fogunk használni, mert a PHP 4-es DOM API -t kipakolták és nem akarok senkit külön telepítésekre kényszeríteni).

Van kedvenc online hírportálunknak egy mozirovata, a cinematrix. Sajnos a magyar jog még nem jutott el arra a szintre, hogy a filmkritikát és magát a filmet egymás mellé lehessen tenni, amit mondjuk egy festménnyel jobb helyeken teljes nyugalommal, de saját gépünkön ha AdBlock-ot lehet telepíteni, valószínűleg ezért se fognak ölni.

(more…)

avagy a válasz arra, miért is informatika, és mit csinál ez.

A most következő írássorozat inkább féllaikusoknak, és talán kevésbé a professzionális .NET C#, Java Enterprise, Xquery meg hasonló technológiákkal foglalkozóknak szól, de átfutásra érdemes. Tulajdonképpen bevezetőként szolgál a szemantikus web, mikroformátumok, mashupolhatóság, és egyéb informatikai témáknak, nehéz lenne enélkül megérteni a gyors alkalmazásfejlesztés és a szemantikus információkezelés lényegét.

• Első rész: Bevezetés: IT

Az előző részben átfogó képet kaphattunk az informatika eredetéről, és az üzleti rendszerekkel szemben támasztott általános követelményekről. A mai generáció kevésbé szembesül közvetlenül ezekkel a programokkal, így jogos a kérdés:
Mi a helyzet a Web (2.0)-vel?

A weben a világ sokat egyszerűsödik. Ha jobban belegondolunk, egy weboldalon a lényeges információ jó része szöveg, amit már hamar megtanultunk struktúráltan kezelni; átvitele nem volt annyira nehézkes az informatika világába. Az eredeti webes elképzelésben a címeket, fejezetcímeket fejlécek, a bekezdéseket paragráfus-jelek jelezték, és csak két új dolgot vezettek be, az egyik a képi információ beágyazását, a másik pedig a navigálást (linkelést) tette lehetővé.

(more…)

avagy a válasz arra, miért is informatika, és mit csinál ez.

A most következő írássorozat inkább féllaikusoknak, és talán kevésbé a professzionális .NET C#, Java Enterprise, Xquery meg hasonló technológiákkal foglalkozóknak szól, de átfutásra érdemes. Tulajdonképpen bevezetőként szolgál a szemantikus web, mikroformátumok, mashupolhatóság, és egyéb informatikai témáknak, nehéz lenne enélkül megérteni a gyors alkalmazásfejlesztés és a szemantikus információkezelés lényegét.

Talán mindenkinek feltűnt már, hogy a napi betevő pornónkhoz internetünkhöz biza nem kell az a 2GHz-s processzor, ami mostanság ketyeg egy meglehetősen alsókategóriás gépben. Nem használunk ugyanis kezelhetetlen mennyiségű adatot: a videók esetén igen (nem fogja senki 15 másodperces blokkokban egy fényképből és mozgásvektorokból összerakni az egész estés torrentrevalót kézzel, megteszi ezt nekünk a legtöbb movie codec), de web esetén abszolút nem.

Ez azért van, mert információkkal dolgozunk, amik emberi léptékűek: weboldalak, táblázatok, word dokumentumok. A legnagyobb felismerés a huszadik században az lehetett, hogy az információnak formája van, sőt legtöbbször struktúrája.

(more…)

Megér egy postot. Van, ami jobb a pandoránál. Ha eszedbe jutott egy szám, és egész nap nem találtad sehol (youtube), vagy ha mire rájöttél, imádod, már továbbgördült róla a rádió, akkor itt a neked való szolgáltatás: a Deezer.

Egyszerűen beleírod a keresőjébe, mit akarsz hallgatni, majd a találati eredményeken nyomsz egy play gombot. Akárhányszor. Közbe az oldalon reklámok vannak, jobboldalt, de ez ne zavarjon, hallgatni akarod, nem nézni.

Nem tudom, meddig legális, de ez most egy régi vágyat kielégítő hatalmas érzés. Ennyit az internetes rádiókról, ajánlórendszerekről. Ez kell nekem, köszönöm, ez most jólesett.

(Alul egy régi kedvenc, a Tubular Bells 2 beembeddelve, de sajnos az első szám csak remixben van fent, ill. az eredetije - egy válogatáscd-n - hibás vmiért, nekem nem játssza le. A többi akkor is jó

Thx, TechCrunch!

UPDATE:És most, hogy megjavítottam, következzen egy Jézus Krisztus Szupersztár feldolgozás a német Vanden Plas albumáról (Christ 0, Monte Christo-n alapuló tematikus album),

(Nyílt levél.)

Kedves T-Online fejlesztők,

Elsőként szeretném kifejezésre juttatni afelett érzett örömömet, hogy a freemail a real-time kommunikációra a saját megoldások helyett a szabványos, nyílt forráskódu gyökerekkel rendelkező Jabber / XMPP protokollt választotta. Ez - a felhasználók mennyisége miatt - nagy lépés a jabber szolgáltatás történetében is: az általában hivatkozott 50 millió felhasználóhoz képest ez a 3 milliós növekedés jelentősnek számít, pláne, ha figyelembe vesszük az internetpenetrációs arányt hazánkban. Remélem, nemsokára minden magyar internetező rendelkezhet Jabber azonosítóval, ami egy Magyarországon még nem tapasztalt innovációs folyamatot eredményezhet, egy még kevésbé felfedezett területen. Hiszek benne, hogy sok kihasználatlan lehetőség van a technológia mögött, és nyílt versenyben, piaci keretek közt fejlődhet tovább.

(more…)