(Az első rész másfél évvel ezelőtti dühöngésem)
Több helyen is felmerült az a probléma, hogy nincs magyar paypal (beszéljünk már konkrétan).
- A mobilszolgáltatók a gatyádat és lelkedet, plusz 50%-ot kérnek a forgalomból a fizetős SMS-ért
- a kamaszoknak nincs saját bankkártyájuk, mert nem divat azt adni a gyereknek
- A postai átutalás, csekk, stb az internethez túl lassú
Olyan megoldást kerestünk volna hát, ami a kamaszokkal is kompatibilis, azonnali, és nem kéri el a pénz többségét.
(more…)
(Sanna kérésére)
Van ez a 100 dolláros laptop, vagy más néven OLPC projekt, amiben hátrányos helyzetű távoli gyerekeknek visznek csini linuxos masinákat, amikben egyébként kétségtelenül csodálatos innováció gyűlt össze, a felnőtt nyugati világban nevetségesnek tűnő, mégis rendkívül hasznos - és a gyerekeknek az ingyenebéd mibennemlétét filozofikusan kiválóan oktató - kurblival, sokkal inkább ingyenebédes napelemmel, kakaóbiztos, apró kezekre tervezett billentyűzettel, és hasonló izgalmas megoldásokkal, amik mind-mind a jószándék emberi zsenialitást megsokszorozó jótékony hatását dícsérik.
Amennyiben úgy érzed, eme glória megér valamit az emberiségnek, konkrétan neked is megér 70 000 forintot, amit hajlandó lennél letenni eme újfent termett jelkép oltárán, cserébe kapnál egy példányt, akkor itt a link, ahol ezt megteheted. Bár én a helyedben azt is inkább a gyerekeknek adnám, neked kicsi lesz, de olvasd el inkább Pogue cikkét.
(Én úgy gondolom, sok év open source után továbbra is tudással szeretnék hozzájárulni a világhoz, azt kapok és azt adok - infoórát adok-veszek - bár a világ tudásért cserébe némi pénzt is adhatna lassan, de ez más vonal…)
Az, hogy ez a laptop miért nem lesz jó neked, viszont minek a végiggondolására kéne, hogy ösztönözzön minket, szigorúan az összeg kifizetése után (megtetted már?) lásd a hajtás után.
(Tényleg megtetted?)
(more…)
Bár Andris ismét beelőzött, én letöltöttem az SDK-t, és fél éjszakán keresztül szórakoztam a Google J2ME-újraértelmezésével.
Android képek itt, a feliratokat kapcsoljátok be (bazinagy i betű az elején)
(alant meg hosszú cikk)
(more…)
(Reakció Hírbehozó és Bártházi András postjára)
Tegnap a Google bemutatta az Android platformot, ami amolyan V2 (fau2), azaz senki nem tud róla semmit, de biztos szuper lesz. Az Android már a felvásárlásakor is titokcég volt, fogalma nem volt senkinek, mit csinálnak, csak annyit, hogy mobilra. Tegnap se lettünk sokkal okosabbak.
Gyakorlatilag minden ma árult mobilba be van építve a Java 2 Micro Edition, az asztali gépekkel ellentétben hardveres támogatással. Lehet szidni a java-t asztalon, de ott csak 3 operációs rendszer van (ami elterjedtebb), és két processzorgyártó, mobilból 10-20 márkát is forgalmaznak, bár mostanában jórészt ARM processzor van bennük, de ez közel se 100%. A Javahoz írhatóak absztrakciós könyvtárak, ill. natív könyvtárak, szolgáltatások is.
Én továbbra is úgy vagyok, hogy a praktikus célokra a Java és a JCP megfelelő nyíltságot biztosít.
Ami a Java-nál nagyon fontos: hordozható az alkalmazás! Még nem láttam két linuxot, azonos processzortípuson se, amik ha nem volt ugyanannak a disztribúciónak azonos verziójú release-e, teljesen együtt tudtak volna működni. Ez pedig nagyon fontos a rendkívül divergens mobilpiacon szerintem.
A JCP biztosítja, hogy a Java platform bővíthető legyen, pl. így került bele nemrég motion sensor (igen, wii a mobilodra), amit egyes Sony Ericsson készülékek már támogatnak, de bárki írhat saját libet is (SE java3d volt ilyen régen tudtommal)
Az, hogy a teljes OS bővíthető legyen bárki által - a szolgáltatók most is megkapják az OS forrásának nagy részét - nem biztos hogy olyan jó ötlet. Konkrétan szépen össze lehet sokmindent b.ni, és bár vannak trehány mérnökök minden fejlesztőcégnél - így a mobilgyártóknál is - azért a patcherközösséget ismerve se szívesen adnék linuxos mobilt “mindenki” kezébe - majd néz a T/Pannon/Voda szervízes, a guru haverok miket csesztek szét…
Értem én, hogy a Symbian lassú, a Pocket Pc az Microsoft gyártmány, a Java meg erősen single-task (bár létezik teljesen Javaban írt mobiltelefon, a Blackberry), de muszáj egy szoftvercégnek saját mobiltelefon-rendszert fejlesztenie? Biztos?
A másik meg, hogy míg a - relatív szűk - webes piacon a Google-nek megvan a maga fantábora, akik ujjongva fogadnák azt is, ha felkérnék őket lókolbásznak, de a sokkal tágabb mobilpiacon ez közel se ilyen egyértelmű: a mobilfelhasználók kétharmada azt se tudja hogy a Google létezik egyáltalán! A Nokiáról, Sony Ericssonról, Siemensről, Motoroláról hallott, Linuxról, Google-ről meg “mobiloperációsrendszerről” már közel se biztos, nem lesz bukta ez?
Bártházi András már megírta a saját postját az OpenSocial -ről, de úgy gondolom, van még mit hozzátenni a témához, úgyhogy én is mondanék erről pár dolgot.
Bevezetésképp.
Anno az ischmerősök fejlesztésekor tartottam egy előadást, mely többek közt kitért a Social Network API-k (hosztok) feladataira is. Ezek:
- Adatgazda - hozzáférést ad a rendszer adatbázisához, opcionálisan üzleti logikai rétegéhez
- Authentikáció és authorizáció - biztosítja, hogy a felhasználó az, akinek mondja magát, ugyanakkor nem enged jogosulatlan hozzáférést a beépülő alkalmazásnak
- Megjelenítési felület - megjelenési lehetőséget biztosít az alkalmazásnak
Természetesen egy ilyen rendszernek vannak feladatai, felelősségei a felhasználó felé is (alkalmazásmenedzselés, felületmenedzselés, jogmenedzselés), de mi most ezzel ne foglalkozzunk, az alkalmazásíró szemszögéből nézzük a dolgokat.
(more…)