(Pontosítok: Budapest 2 órás körzetén belül nincs, 200 km-re egy kis faluban van anyukám és öcsém albérlete.)

  1. A kollégiumi felvételi rendszer idén megváltozott. Egykörös rendszerré vált, ahol az ún. közösségi pontok és a tanulmányi eredmény számít csak (utóbbi a kutatási munkák mellett jelentősen leromlott nekem), a szociális helyzet nem.
  2. A kollégiumok rangsorában az utolsó helyen a Terminus Hotel A épülete szerepel. Mindenki elmehet megnézni, én azt gondolomo, ha valaki azt állítja, a környezet alkalmatlan tanulásra, nem jár messze az igazságtól.
  3. Ennek megfelelően nem jelöltem be a Terminus A épületét, mondván, akkor inkább albérletet keresek akkori szobatársammal.
  4. A kollégiumi felvételiben nem nyertem elszállásolást egyik épületben sem a tanulmányi eredményeim alapján (bár tanácsadóként több dologban is részt vettem, megépítettem a chat.sch.bme.hu szolgáltatást, ennek ellenére 0 közösségi pontot kaptam, mivel ezt nem szervezett körülmények közt tettem)
  5. Szociális alapú fellebbezés a HK szerint nem lehetséges, mivel nem jelöltem be a Terminus A épületét. Ez az ügyrendben sehol nem szerepel, vagy ha szerepel is, alapvetően egy szociális szolgáltatásról lévén szó, jogilag aggályos, de inkább jogellenes. (és komolyan gondolkozom, hogy ebből jogi ügy lesz, elvégre nem mindenkinek van ügyvédje, csak pár havert sajnálok, akiket kellemetlenül fog érinteni,de őket a kolielhelyezésem valamiért nem érdekelte).
  6. Ennek megfelelően volt szobatársammal elkezdtünk keresni albérleteket, hogy még megelőzzük a ponthúzás utáni rohamot.
  7. Sok lehetőség közül végülis találtunk egyet, egy szobát egy kétszobás lakásban a Mester utcában,  amit pénteken szóban leegyeztettünk, ezen a héten került volna sor a szerződés aláírására.
  8. Szombaton volt szobatársam közli velem, hogy a szülei akarata szerint kiszáll, és inkább megvárja a Terminus A épületében, amíg vásárolnak egy garzonlakást (ahol az apukájával együtt fog élni, ergo én lakosként kiestem, amúgysincs kihúzni addig sehol).
  9. Két nap keresgélés után úgy döntök, még van pénzem egy ideig, kiveszem egyedül, és keresek  szobatársat menetközben.
  10. Hétfőn (ma) felhív a srác apja, hogy mi van,  mondom az ötletemet, és hogy még anyukámmal leegyeztetném aztán visszahívom.
  11. Két órával később visszahívom - sok hebegés habogás után azt mondják, este tudnak dönteni.
  12. Este 9-kor, mivel még mindig nem hívtak, felhívom őket, és kiderül elígérték a szobát másnak.

A sztorihoz hozzátartozik, hogy december óta nem fizettek nekem, ill. egyszer kaptam egy kisebb összeget (aminek nagy része az alámdolgozó csapattársaimnak ment, a maradék egy havi albérletet nem fedezett volna).

Szóval most itt vagyok, kevés pénzzel, pesti lakhatás nélkül, 200 km-re a fővárostól (drága és ritkított közlekedéssel). Természetesen javában folyik az elsősök albikeresése…

Besztof.