Megvettem életem első legális Mp3 fájlját.
Különösebb reklám nélkül: a Nightwish legújabb albumáról, az Eva-ról van szó, és a Nuclear Blast német webshopjában vettem. Egyik ismerősöm mondta, hogy ő nem sajnálta rá azt az 1 eurót (ami eleve jótékonysági célokat szolgál), én meg poénból beírtam neki a semmi által el nem fogadott, nem dombornyomott, nem elektronikusszámlás Visa Electro bankkártyám adatait, és mire felócsudtam volna, hogy működik, már rég ment a letöltés.
Az oldal egyébként ránézésre oscommerce-alapú (ami open source, viszont belülről elég gány), ami - tekintve a telepítés egyszerűségét és az OTP Junior kártyák elterjedtségét - azt hiszem nem kell mondanom, mit jelenthet.
UPDATE: A szám témájával egyezően a letöltésekből származó profit egy német gyermeksegély alapítvány számláját fogja gyarapítani - állítólag teljesen. (Ezt azoknak írom, akik nem olvasták ezt a hírt tavasszal.)
Mostanában e-bookon éltem. Az indok egyszerű: mindig nálam van (a java-s mobilomon), tetszőleges mennyiség tartható egyszerre a táskában (egy könyv oldalanként ~1KB körül van), és a világítás eleve megoldva, a kijelző háttérvilágításának (és a fehér alapszínnek) hála, így éjjel se zavarom szobatársaimat.
Történt azonban, hogy a Dűne Istencsászára c. könyvet sehogy nem akarta megenni a szokásos E-book readerem (a MobiBook2) a méret miatt, így kénytelen voltam más eszköz (ezúttal ReadManiac) után nézni. Ez azonban néha megbolondult, meg maga az e-book történetesen ritka sz.r minőségű volt, így, mikor épp a Nyugati aluljárójában jártam egy könyvesbolt előtt, azt mondtam magamnak: “eh, megnézzük van-e”;volt, lehetett kártyával fizetni (egy aluljáróban…), elhoztam.
Nos, azóta nincs 10 oldal, hogy haladtam vele, pedig ennek két hete.
Az okok nagyon egyszerűek: a Dűne Istencsászára már túl nagy formátumú ahhoz, hogy beférjen a laptoptáskámba a gép mellé, a WC-re mobilt vinni mégiscsak kevésbé néz ki hóbortosan mint könyvet (pláne hogy egyáltalán nem feltűnő), éjszaka lefekvés után pedig fejlámpa hiányában nem tudom olvasni.
Szóval biztos nagyra értékelendő a papír illata, azt hiszem, maradok az e-booknál: nekem már most kényelmesebb.
(Ja, és a Librinél van partnerprogram (affiliate), ez tetszik, csak a Nyugati aluljáróját nem szabadna említenem ha beszállnék, így egyelőre kihagyom az 5%-ot)
(Diszklémer: A Simonyi Károly szakkollégiumnak tavaly májusig voltam tagja)
Ennek igazából nem itt lenne a helye, mégis ide írom, mert ezt látjátok, a KSZK Blog pedig valószínűleg már nem működik, nem is nézi régóta senki.
(more…)